udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
78
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78
Névmutató:
Vlaicu, Aurel
2000. október 11.
Az aradi székhelyű Román Egyesület a Minőségért nyugat-erdélyi képviselete az Aurel Vlaicu Egyetemmel közösen A minőség menedzsmentje témával háromnapos román-magyar workshopot szervezett október 10-12. között. Az Aradon zajló munkaszemináriumra Románia több városából és Magyarországról érkeztek szakemberek. "A workshop célja a magyarországi és romániai vállalatok minőségi rendszerének az európai minőségi rendszerbe történő integrációja, amely az integrált minőségi menedzsmenten és a fogyasztók igényeinek kielégítésén alapszik." - magyarázta Nagy Marianna. /Gujdár Gabriella: Magyar előadók is jöttek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./2001. július 11.
Júl. 10-11-én Hódmezővásárhelyen találkoznak a Tisza vízgyűjtő területén működő önkormányzatok képviselői. Aradról Bognár Levente alpolgármester és az Aurel Vlaicu Egyetem küldötte vesz részt a kétnapos munkamegbeszélésen, amelynek célja a közös környezet- és természetvédelmi feladatok pontosítása, illetve a további együttműködési rendszer tökéletesítése. Aradon tavaly novemberben fogadták el a Regionális Közép-Európai Technológiai Központtal való együttműködési szándéknyilatkozatot. Ezt Szegeden 15 magyarországi és négy európai ország - Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia - 30 önkormányzata írta alá. A programban partner önkormányzatok közhasznú társaságokat hoztak létre a környezet biztonságát veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére, informatizált rendszert pedig a katasztrófák előzetes modellezésére és a konkrét beavatkozási stratégiák kidolgozására. /(Gujdár): Arad Hódmezővásárhelyre látogat Nemzetközi megbeszélés a Tisza vízgyűjtőért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./2001. július 21.
Az RMDSZ határozottan ellenezte az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen magyar részleg létrehozását, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2002. május 27.
Máj. 25-én Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter Gyulára látogatott, részt vett a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által szervezett tanácskozáson - A 25. órában vagyunk, ami a magyarországi románok anyanyelvtudását illeti – mondta a miniszter Üdvözölte Lizica Mihutnak, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem rektorának a javaslatát, miszerint Gyulán létrehoznának egy olyan kihelyezett tagozatot, amely a román nyelv oktatása mellett megismertetné a pedagógusokat a nyelvtanítás legkorszerűbb módszereivel is. Sofronie Dincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke szerint olyan épületre lenne szükség, ahol egyházi oktatást is lehetne folytatni. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a magyar és a román kormány közötti együttműködési tárgyalások során felveti ezt a kérdést, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan ilyen célú ingatlanhoz is juthat az ortodox egyház. A tankönyvellátással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az a magyar állam kötelessége, de jelezte, hogy a magyarországi román nyelvtanárok számíthatnak a román kormány segítségére is. /Ecaterina Andronescu Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./2002. május 30.
A magyar törvénykezés nem biztosít ugyanolyan jogokat a magyarországi románoknak, mint amilyeneket a romániai magyarok élveznek - jelentette ki Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter az Adevarul című lap máj. 29-i számában megjelent nyilatkozatában. A miniszter Gyulán tett látogatásakor azt tapasztalhatta, hogy a magyar törvénykezés miatt a magyarországi románok elveszítik önazonosságukat. Andronescu bejelentette, hogy Románia idén ősztől kezdve tanárokat küld a Magyarországon működő 13 magyar-román tannyelvű iskolába és nyári táborokat kívánnak szervezni Romániában a magyarországi román nemzetiségű iskolások számára. A román oktatási miniszter közölte, hogy terveik szerint az aradi Aurel Vlaicu egyetem kihelyezett tagozatot létesítene Gyulán az óvodákban és az általános iskolákban dolgozó nyelvtanárok szakmai képzésére. Nem vetettük fel azt a kérdést, hogy Romániából küldjünk tankönyveket ezekbe az iskolákba - idézte a lap a miniszter asszonyt, hozzátéve, hogy "a romániai magyarok ezrével kapnak tankönyveket Magyarországról". /Tanárokat küldenek Magyarországi román iskolákba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2002. július 31.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének anyanyelvű oktatási munkaterve szerint a helyi RMDSZ-tisztségviselők közösen az iskolák és tagozatok képviselőivel, az egyházak és a civil szervezetek segítségével készítsenek el 4 éves időszakra kiterjedő felmérést a várható iskoláskorú gyermeklétszámról és a pedagógusállományról, illetve a beálló változásokról. Ehhez minden iskolának kérdőívet juttatnak el, amelyet legkésőbb október 1-jéig kitöltve visszavárnak. Szükséges, hogy minden településen, iskolában alakítsák meg a Pedagógus Szövetség mellett működő szülői munkaközösségeket. Szükség van arra, hogy a meglévő tankerületeken belül működjön egy-egy óvoda, amelynek végzősei az illető tankerület iskolájának tanulói lesznek. Így a 20-as óvoda a Csiky Gergely Iskolacsoport számára biztosítja a szükséges tanulólétszámot, a 16-os az Aurel Vlaicu (21-es) Iskola számára, a 18-as, a 12-es (mikelakai) iskola számára, a 11-es a Mosóczy-telepi 13-as iskola számára, míg a 7-es gáji óvoda a 10-es iskola számára. Problematikus a Mosóczy-telepi iskola magyar tagozatának fenntartása, hiszen az összevont I-IV. osztályba mindössze 14 tanuló iratkozott be, a felső tagozaton pedig csak a VI. és VII. osztály működik, minimális taglétszámmal. Az a cél, hogy a megyében az összes magyar nyelven tanuló általános iskolás diák tanulmányait a Csiky Gergely Iskolacsoportban folytassa. A megyében jelenleg 10 iskolában működik I-VIII. osztály és 13-ban I-IV. osztály. A szórványoktatás helyzete: aA 2001-2002-es tanévben 5 helységben 85 tanuló vett részt intézményes fakultatív magyar oktatásban, és 3 helységben (Lippa, Borossebes, Csermő) vasárnapi iskola szintjén. Oktatási munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./ Nagy Gizella oktatási alelnök /a munkatervet kidolgozó csoport egyik tagja/ közölte, megvitatták a tervet. Az egyik ellenvetés szerint túl rövid a négyéves időszakra szóló tervezés. Az oktatási munkatervhez ötletekkel, elképzelésekkel bárki hozzájárulhat. /Balta János: Beszélgessünk a munkatervről! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./2003. szeptember 18.
Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2003. november 25.
Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2005. szeptember 16.
Több magyarországi román fiatal folytatja egyetemi tanulmányait az anyaországban a román állam által biztosított ösztöndíjjal. Idén az ösztöndíjat elnyert 11 fiatal közül heten az aradi Aurel Vlaicu Egyetemet választották. Mind a heten az aradi egyetemmel kitűnő kapcsolatokat ápoló gyulai Nicolae Balcescu Líceum végzettjei. /B. K.: Gyulai fiatalok román ösztöndíjjal Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. október 31.
Végképp le kell mondania az Erdélyi Református Egyházkerületnek a szászvárosi kollégium épületéről. Az erdélyi szórványmagyarság egyik legrégebbi iskolája, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet létrehozó Kún Kocsárd gróf által is támogatott Hunyad megyei kollégium visszaszerezhetetlen. Az iskolát 1926-ban, máig sem tisztázott körülmények között vásárolta meg a református egyháztól a román állam. A szászvárosiak úgy tudják: az állam kikényszerítette a kollégium adásvételét. „Nincs mit tennünk, egyetlen hazai bíróságon sem lenne esélyünk, de talán még Strasbourgban sem járnánk sikerrel” – fejtette ki Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza. Időközben a hatalom minden Kún Kocsárdra utaló emléket kiirtott az iskolából. Előbb a református kollégium szellemi és anyagi támogatójának 1910-ben felállított szobrát távolították el. Az iskolában az 1960-as évek végétől csak román nyelven folyik az oktatás. Kún Kocsárd szobra helyét Aurel Vlaicu és repülője vette át a talapzaton. A városban sem tér, sem utca nem viseli egyik mecénás nevét sem. Kún Kocsárd algyógyi, nehezen megközelíthető sziklasírját többször meggyalázták. A református püspökség mindössze az iskola bentlakását, a valamikori református árvaházat igényelhette vissza, azonban az Országos Restitúciós Bizottság még nem hozott döntést ebben az ügyben. /Szucher Ervin: Csak románul tanítanak az egykori református iskolában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2005. december 13.
Aradon bemutatták az Aurel Vlaicu Egyetemen az egyetem rektora, Lizica Mihut Erdély és az aradi színjátszás a nagy egyesülésig című színháztörténeti tanulmánykötetét. Több évtizedes kutatómunka eredménye a vaskos munka, amelyet a Román Akadémiai Kiadó jelentetett meg. /(Kiss): Erdély és az aradi színjátszás 1918-ig. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./2006. január 20.
Aradon a reformáció magyar irodalmáról tartott előadást Regéczy Szabina Perle január 18-án, a Tóth Árpád Irodalmi Kör idei első ülésén. Az előadást színesebbé tették a kör lelkes szavalói és az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola nyolcadikos diákjai. /A Tóth Árpád kör első idei összejövetele. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./2006. január 24.
Több más romániai értelmiségi mellett az egyik legnagyobb szabadkőműves kitüntetést vehette át a hét végén Bukarestben dr. Lizica Mihut, az Aurel Vlaicu Egyetem /Arad/ rektora. A York rítusú rend díszoklevele, rendjele és serlege az aradi egyetem és rektorának hozzájárulását honorálja a román kulturális örökség és az egyetemes szellemiség gyarapításához. Az oklevelet többek között Stefan Masu, a Romániai Szabadkőművesek főpáholymestere látta el kézjegyével. A Brüsszelben élő főpáholymester tavasszal Aradra érkezik, ahol díszdoktorrá avatja a Vlaicu egyetem. A kitüntetettek között van egy másik aradi származású értelmiségi, Teodor Melescanu egykori külügyminiszter is. A skót rítusú York rend Amerikában a legelterjedtebb. /P. P.: Szabadkőműves kitüntetés a Vlaicu rektorának. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./2006. január 31.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban került sor január 30-án a nagyváradi Piticot Alapítvány szervezésében az immár ötödször megrendezett, a magyar tannyelvű iskolák és tagozatok II–IV. osztályos tanulói számára országosan kiírt mesevetélkedő Arad megyei harmadik szakaszára. A tavaly decemberi második fordulóból 12 csapat jutott tovább. A március 24–26-án Nagyváradon tartandó országos döntőbe a harmadik forduló első két helyezettje jutott be: elsőként a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola negyedikes csapata, a Zerindi Törpikék, másodikként az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola negyedikesei, a Kincskeresők. /(Kiss): Mesevetélkedő. Megyei elsők a Zerindi törpikék. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 312006. február 8.
Érdekes tanulmánykötetet mutattak be Aradon. Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Arad Megyei Múzeum együttműködésében elkészült kiadvány a vegyes házasságokkal foglalkozik. Ioan Bolovan pankotai származású kolozsvári egyetemi előadótanár, valamint aradi kollégája, Corneliu Padurean végezték a munka irányítását. Rámutattak, hogy napjainkban már nem beszélhetünk multikulturalitásról, sokkal inkább interkulturalitásról, az egymás iránti tiszteletre van szükség. /(Kiss): Vegyes házasságok Erdélyben.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./2006. február 20.
Február 18-án Aradon az Aurel Vlaicu Általános Iskolában tartotta hagyományos farsangi mulatságát az Aradi és a Vingai Katolikus Esperesség fiatalsága. A helybeliek mellett, papjaik vezetésével szép számban érkeztek Kisjenőről, Lippáról, Nagyiratosról, Vingáról, a környékbeli falvakból, sőt Temesvárról is. /(balta): Katolikus mulatság Arad-Ségában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./2006. április 7.
Április 6-án Aradon a világot járt Stefan Masu egyetemi tanárt, a romániai York rítusú szabadkőműves rend nagymesterét avatták díszdoktorrá az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen. A laudáció szerint a kitüntetett rendkívül sokat tett a román szellemiség, intelligencia világszintű meg- és elismertetése érdekében. Stefan Masu, aki, többek között, a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia nemzetközi kapcsolatok tanszékének tanára, a Romániai Marketing Társaság titkára, a Nemzetközi Marketing Szövetség kelet-európai tanácsadója, számos tanulmány és monográfia szerzője, székfoglaló előadásában azt taglalta, hogy a vallások közötti konfliktusok elvezetnek-e a kultúrák közti háborúig? Elmondta, hogy a megelőzés egyetlen módja az ökumenizmus, a vallások között párbeszéd. Megjegyezte: erre az eddig egyedüli jó példát a szabadkőművesség mutatta. /(Kiss): Közgazdász szabadkőműves. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./2006. július 10.
- Már megint a Kúnok, vetették fel egyesek a kérdést Fülöp Júliának, a július 9-i megemlékező ünnepség főszervezőjének. Igen, megint a Kúnok, mivel szellemi örökségük, a szászvárosi szórványmagyarság ügyének szentelt életük példaképet és erkölcsi erőt jelent a maiak számára. Szászvároson alig maradt maroknyi magyarság. Közösségi ünnepségei régóta kiszorultak a köztérről, s immár a református templomban és gyülekezeti teremben zajlanak. De zajlanak: kis létszáma ellenére a szászvárosi magyarság közösségi élete meglepően aktív, mintegy jelezve, hogy gróf Kún Kocsárd és unokaöccse, gróf Kuun Géza emléke kötelez. Az istentisztelet után Fülöp Júlia a város tizenkilencedik századi nagy fiai, a két gróf előtt hajtott fejet. Mindketten a magyarság ügyének, elsősorban a magyar oktatásnak szentelték életüket, számtalan áldozatot hozva. Miután hazatért a szabadságharc alatti hazafias cselekedeteiért rászabott fogságból, gróf Kún Kocsárd, nekilátott Szászváros és környéke szórványmagyarsága fellendítésének, elsősorban az oktatás által. Ösztöndíjakat biztosított saját vagyonából a református kollégium tanítóinak, tanárainak és diákjaiknak. Az oktatás minőségére is nagy figyelmet fordított, s ezt unokaöccsére (a nevét eltérően író) nagy tudású gróf Kuun Gézára bízta. Sokáig az EMKE elnöke volt, vagyona jelentős részét éppenséggel az erdélyi magyar művelődésre hagyta. Algyógyon nemcsak a ma is működő mezőgazdasági szakiskolát hozta létre, hanem orvost, patikust hozott, tűzoltóságot létesített, egyszóval fellendítette a települést. A Szászvároson épített két Kún kollégium jelenleg is a város büszkeségét képezik: a régi épületben a kórház, az újban pedig az Aurel Vlaicu névre keresztelt román nyelvű elitgimnázium működik. Az emlékezésen megkoszorúzták a református templom előcsarnokában lévő grófok szobrait. /Chirmiciu András: Kún-megemlékezés Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./2006. november 4.
November 5-én zárul Kisiratoson az a továbbképző foglalkozás, amelyet magyarul tanító, elsősorban pályakezdő pedagógusok számára szervezett Kooperatív tanulás címmel az RMPSZ szovátai Teleki Oktatási Központja, az Arad és a Temes megyei tanfelügyelőség, valamint az Arad Megyei Pedagógusok Háza. A húsz Arad és tíz Temes megyei óvónő, tanító, tanár számára Pellegrini Miklós Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Szabó László, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola magyartanára és Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolacsoport tanítója főként gyakorlati tevékenységgel közelíti meg a témaköröket. /(K. K.): Pedagógus-továbbképzés Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./2007. január 18.
Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem ebben az esztendőben folytatja az együttműködést a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatával a Magyarországon románul tanító pedagógusok továbbképzése érdekében. Erre a célra a magyar kormány már kiutalt 1,29 millió forintot, a képzés Aradon és Gyulán zajlik majd. Hasonló képzést már 2004-ben is tartottak, amikor is Gyulán elméleti, Aradon gyakorlati felkészítésen vettek részt pedagógusok, akik olyan magyarországi iskolákban tanítanak, ahol román nyelvű oktatás is folyik. A magyar kormánytámogatás kiutalása után Lizica Mihut, a Vlaicu egyetem rektora megjegyezte: ez román oldalról még nem történt meg... /(Kiss): 1,29 millió forint a Magyarországon románul tanítóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./